ez nagyon tetszett:
"Volt egyszer egy fiú, aki fából egy gyönyörű kis vitorlás csónakot faragott. Egy nap levitte az óceánhoz, hogy kipróbálja, de a széljárás megváltozott, és kisodorta a nyílt tengerre. A csónakot nem tudta visszaszerezni, így hát hazament nélküle. A következő dagály azután partra vetette a csónakot, és egy ember, aki épp arra járt a parton, megtalálta. Szemügyre vette a hajót. Megfigyelte, milyen csodaszép kidolgozással készült, így hát eladta egy boltosnak, aki megtisztította, és kitette a kirakatba egy árcédulával.
Kicsit később a fiú az üzlet előtt ment el, és meglátta a csónakját. Azonnal tudta, hogy az övé, de nem bizonyíthatta be. Tudta, ha vissza akarja kapni, meg kell vennie.
Munkát vállalt, hogy előteremtse a pénzt - egyebek között kocsit mosott és füvet nyírt. Amikor végre összegyűlt a szükséges összeg, benyitott a boltba, és visszavásárolta a csónakját. Kezébe fogta, a szívéhez szorította, és ezt mondta: "Enyém vagy! Én alkottalak, és meg is vettelek."
Képzeld magad a csónak helyébe! Talán alkalmatlannak és értéktelennek érzed magad, talán azon tűnődsz, vajon Isten törődik-e veled egyáltalán. Az Úr mégis ezt mondja neked: "Kétszeresen is enyém vagy - Én alkottalak, és meg is vásároltalak; teljes mértékben enyém vagy!""
Derek Prince: Isten Igéjének megvallása könyvből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése